Meghívlak benneteket egy gasztronómiai sétára – receptek, ízek és történetek velem

A konyha számomra egy különleges világ, ahol egy régi receptből új ötlet születhet, néhány egyszerű alapanyag pedig akár egy távoli ország hangulatát is elhozhatja az otthonunkba. Szeretek új ízeket felfedezni, régi recepteket újragondolni, utánajárni egy-egy étel történetének, majd mindazt, amit közben megtanultam, megosztani másokkal.

Most benneteket is szeretnélek meghívni ebbe a világba. Induljunk együtt egy gasztronómiai sétára, amely során lesznek ismerős ízek, különleges mediterrán fogások, egyszerű hétköznapi ételek, sütemények, kenyerek, házi finomságok és bizonyára olyan receptek is, amelyeket egyikünk sem készített még korábban.

Az én történetem a receptekkel

Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem receptekkel foglalkozni, még nem gondoltam arra, hogy egyszer ennyi étel, történet, fénykép és ötlet vesz majd körül.

Egyszerűen szerettem főzni.

Szerettem elővenni egy régi receptet, és azon gondolkodni, hogyan lehetne egy kicsit másképpen elkészíteni. Szerettem új ételeket megismerni, és egyre inkább érdekelt az is, hogy egy-egy fogás honnan származik, milyen alapanyagok jellemzik, és miért éppen úgy készítik, ahogyan.

Lassan rájöttem arra, hogy számomra a főzés jóval több annál, hogy étel kerüljön az asztalra.

Alkotás lett belőle.

Nekem a recept nem csupán hozzávalók felsorolása

Amikor kiválasztok egy ételt, az egyik első gondolatom az: el tudnám-e készíteni én magam is egy hétköznapi magyar konyhában?

Szeretem azokat a recepteket, amelyekhez nem kell hosszú listával különleges üzleteket végigjárni. Ha egy mediterrán ételt itthon is könnyen beszerezhető alapanyagokból el lehet készíteni úgy, hogy közben megőrzi az eredeti hangulatát, számomra máris érdekes.

De nemcsak azt szeretném tudni, hogy mit kell a lábasba vagy a sütőbe tenni.

Azt is szeretem megérteni, miért úgy készül az étel.

Mitől lesz omlós egy tészta? Miért kell egy másikat pihentetni? Mikor jobb lassan sütni? Mitől lesz igazán krémes egy mártás? Miért pirítunk meg egy hozzávalót, mielőtt az ételbe kerül?

Ezek azok az apró tapasztalatok, amelyekből megszületett a receptjeim végén a „Kis titok” is.

Mert néha valóban egyetlen kis fogáson múlik a végeredmény.

A Mediterrán ételek különleges helyet kapnak nálam

A mediterrán konyhában talán azt szeretem a legjobban, hogy egyszerre egyszerű, színes és rendkívül változatos.

Paradicsom, paprika, padlizsán, cukkini, fokhagyma, citrom, olívaolaj, friss fűszernövények, sajtok, húsok, halak, kenyerek, tészták és gyümölcsök kerülnek az asztalra.

Sok alapanyag számunkra is ismerős.

Mégis milyen érdekes, hogy ugyanabból a paradicsomból egészen más étel születik Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban vagy Észak-Afrikában!

Ez indított arra, hogy a Mediterrán Ételek ne egyszerű receptgyűjtemény legyen.

Szeretném bejárni az országokat az ételeiken keresztül. Megismerni a jellegzetes fogásaikat, fűszereiket, leveseiket, kenyereiket, főételeiket és édességeiket.

És néha letérni egy kicsit az útról.

Készíteni egy üveg lekvárt, egy különleges befőttet, házi italt vagy éppen valamit, amiről korábban még én sem gondoltam volna, hogy egyszer elkészítem.

A saját konyhám az én kis műhelyem

Nem az a célom, hogy minden étel tökéletes legyen.

Azt szeretném, hogy valódi legyen.

Olyan étel, amelyet egy otthoni konyhában valóban el lehet készíteni.

Ha valami első alkalommal nem pontosan úgy sikerül, ahogyan elképzeltem, abból is lehet tanulni. Talán legközelebb változtatok egy mennyiségen, a sütési időn vagy a tálaláson.

Szerintem éppen ettől szép a főzés.

Mindig lehet benne valami újat tanulni.

A fényképek mögött is ott van egy történet

Egyre fontosabb lett számomra az is, hogyan mutatom meg az elkészített ételt.

Szeretem a világos, napfényes képeket és az egyszerű tálalást, ahol maga az étel marad a főszereplő.

A végleges recepthez pedig számomra különösen fontos, hogy amikor csak lehet, a saját magam által elkészített étel saját fényképe kerüljön.

Nem azért, mert egy házi ételnek úgy kell kinéznie, mint egy éttermi reklámfotón.

Éppen ellenkezőleg.

A saját kép azt mondja az olvasónak:

„Ezt én valóban elkészítettem.”

És számomra ettől lesz teljes egy recept története.

Több magazin – mégis egy közös világ

A mediterrán receptek mellett ott vannak a régi és új ételeim is.

A Lianna Receptvilága helyet ad azoknak a recepteknek, amelyek régóta velem vannak: családi ízeknek, hétköznapi ételeknek, süteményeknek és régi kedvenceknek, amelyeket érdemes újra elővenni és megőrizni.

A Recept Világa újabb gasztronómiai ötleteknek ad otthont. https://receptvilaga.hu/

A 18. Kerület Világa pedig kilép a konyhából, és közelebb visz ahhoz a környezethez, ahol élek: programokhoz, helyekhez, történetekhez és érdekességekhez.

Különbözőnek tűnhetnek, számomra mégis összetartoznak.

Mert mindegyik mögött ugyanaz van:

kíváncsiság, alkotás és az öröm, hogy valamit továbbadhatok másoknak.

Meghívlak benneteket

Ezért most arra hívlak benneteket, hogy tartsatok velem.

Járjuk be együtt a mediterrán országok konyháit. Vegyünk elő régi recepteket. Próbáljunk ki újakat. Süssünk kenyeret, készítsünk egy finom ebédet, egy egyszerű reggelit vagy éppen egy üveg lekvárt.

Nem kell mesterszakácsnak lennünk.

Nem kell minden tányérnak tökéletesnek lennie.

Elég, ha szeretünk főzni, kíváncsiak vagyunk, és örömünket leljük abban, amit készítünk.

Én pedig továbbra is keresem az új recepteket, történeteket és apró konyhai titkokat, amelyeket érdemes kipróbálni és továbbadni.

Főzzünk, süssünk, kóstoljunk és fedezzünk fel együtt új ízeket!

Mert számomra minden receptnek története van – és minden elkészített étellel ennek a történetnek mi is részesei leszünk.

 Gurzó Julianna

magazinok alkotója és szerzője